A kemoterápiának vége. A sugárkezelés még a következő héten tart, holnap megtudom, hogy pontosan meddig. Sajnos csütörtöktől igen gyenge vagyok, valószínű az ismételt kemo hatása. Nem nagyon tudok enni és szinte állandó a hasmenés.
Isten azért most is üzen, nem marad néma. Első ige amit a napokban kaptam, ismét a Jób könyvéből volt, a 11. rész 16. verse:
"Elfelejted a nyomorúságot, úgy gondolsz rá, mint elmúlt árvízre."
A második ige pedig egy kis könyvnek a fő gondolata, amit most olvasok. A címe: Jábéc imádsága. Izráel nemzetségtáblázatának közepén található az I.Krónika 4,10-ben:
"Jábéc segítségül hívta Izráel Istenét, és ezt mondta: Bárcsak nagyon megáldanál engem, és kiszélesítenéd határomat, velem lennél és megoltalmaznál a bajtól, hogy ne érjen fájdalom! És megadta neki Isten amit kért."
Chemotherapy has been completed on Friday. Radiation will continue next week. I will know tomorrow when will be finished exactly. Since Thursday, unfortunately I am very weak again. Most likely the side effect of the second chemotherapy. I can't really eat and need to visit restroom very frequently.
God however sends his messages, doesn't leave me without his word. The first message I've received was again from book of Job from chapter 11 verse 16:
"You will surely forget your trouble, recalling it only as waters gone by."
The second message is the main theme of a small book called: The Prayer of Jabez what I read now. This Bible verse can be found in the middle of Izrael's genealogy records in I.Chronicles 4,10:
"Jabez cried out to the God of Israel, "Oh, that you would bless me and enlarge my territory! Let your hand be with me, and keep me from harm so that I will be free from pain." And God granted his request."
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése