Ma volt a mütétem 2. hétfordulója, holnap lesz kórházi
tartózkodásom 3. hétfordulója és pénteken lesz 44. évfordulóm,
mármint születésnapom. Hirtelen több ünnepelni valót nem
találtam. Remélem a szülinapot már otthon töltöm. Amúgy egyre
jobban vagyok, a varratokat ma reggel kivették és az orvosom is
lapátra tenne már, ahogy mondta, de sajnos még délutánonként
kissé lázongok, mármint enyhe lázam van. És sebészetröl még
enyhe lázzal sem lehet távozni, mint azt tegnap meglátogató sebész
unokabátyám is megerösítette.

Isten a 13. zsoltáron keresztül üzent a napokban amikor kissé magam
alatt voltam: "Meddig tart ez Uram? Végképp megfeledkeztél
rólam? ........
Mert én hüségedben bízom, szívböl újjongok, hogy megsegítesz.
Éneklek az Úrnak mert jót tett velem."

Today is the 2nd week anniversary of the operation, tomorrow is the
3rd week anniversary of my stay in hospital and this week Friday is my
44th anniversary, I mean birthday. Suddenly I could not find more case
to celebrate this week. I hope I'll be home by my birthday. Otherwise
I am getting better and better and all the metal clips and textile
stuff have been removed from the cuts today morning. My doctor would
kick me off already, however I still have slight fever in the
afternoons and leaving surgery unit even with low fever is impossible.

God has sent me Psalm 13. some days ago, when I was in the bottom of a
valley.