2009. április 7., kedd

Ismét itthon - Back home again

Nos, sikerült a hétvégét és még hétfőt is a kórházban töltenem. Nem volt nagy élmény, most sem. Végül is nem volt szükség műtétre, mert mind kiderült a múlt csütörtöki vizsgálat téves diagnózist eredményezett. Ennek alapvetően az volt az oka, hogy a pár héttel ezelőtti nagyműtétem után nem egészen minden úgy néz ki egy rólam készült CT vizsgálat képén mint annak tankönyv szerint ki kellene néznie. Valószínű, hogy emiatt a véleményt készítő orvos mást vélt annak mint ami. No, ennyit erről. Isten azért kihasználta a kórházi időt és kedves látogatókat küldött, pár testvért a régi gyülekezetemből, és még az óceán túloldaláról is egy kedves ismerős amerikai-magyar házaspárt akik épp hazalátogattak. 

Üzenetet pedig a Filippi levélből kaptam, az 1,25 és 2, 27. verseket: 
"Erről meggyőződve tudom is, hogy életben maradok, és együtt maradok mindnyájatokkal, a hitben való növekedésetekre és örömötökre."
"Meg is betegedett halálosan, de az Isten megkönyörült rajta, sőt nem csak rajta, hanem énrajtam is." 
 
I have spent the weekend and Monday in hospital which again was not a big joy. Finally no emergency ops required as the diagnosis generated by an exam last Thursday was a false one. The main reason of the false diagnosis is that after my main ops several weeks ago, not everything fits in the same way on a CT picture about me as it should be in the medical books. Maybe this resulted that the examining doctor (not my surgeon) assumed something which was not true.  But God has used my time in the hospital well and sent several kind visitors from my old church and a nice older couple from the US with Hungarian roots who happened to be in Hungary at this time. 

His message to me during this short hospital stay was from Filippians the 1,25 and 2,27 verses:
"And since I am sure of this, I know that I will remain and continue with all of you for the sake of your progress"
"In fact he became so ill that he nearly died.But God showed mercy to him – and not to him only, but also to me."

2 megjegyzés:

Unknown írta...

Dicsőség Istennek, hogy így alakult. Nekem is ez volt az érzésem, hogy így lesz, de nem volt annyi csendességem, hogy ki merjem ezt így jelenteni. Újra csak: Dicsőség az Úrnak!

György Reichert írta...

Köszönöm a biztatást.